Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program

 

Árpád Gimnázium

 

A program határozatlan időre került elfogadásra.

 

 

Hatályos: 2008. január 1.

 

 

Helyzetelemzés

Az Árpád Gimnázium fenntartója Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.

Iskolánkban 53 főállású pedagógus végez oktató-nevelő tevékenységet. A Gimnáziumban 593 gyermek tanul, köztük nincsen sajátos nevelési igényű tanuló, a nevelési tanácsadói véleménnyel rendelkező tanulási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók száma: 5.

Az halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a 2007/2008-as tanévben 2 fő.

2007 októberében 9 magántanulói státuszú diákunk van.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatásban vesznek részt.

A rendszeres nevelési támogatásban részesülő hátrányos helyzetű tanulók száma 17, ebből a tartósan beteg gyerekek száma 4, és egy védelembe vételi eljárás van folyamatban.

Iskolánkban, a tankönyvtámogatásban részesülő tanulók száma 128, melynek többsége három-vagy többgyermekes családban nevelkedik.

Csaknem minden osztályban van egy-két határon túlról érkezett magyar gyerek. Elenyésző a külföldről érkező, nem magyar származásúak aránya. Az ilyen tanulók esélyegyenlőségének biztosítása elsősorban a differenciált magyar nyelvi képzéssel valósítható meg.

Gimnáziumunk 7-8. évfolyamos képzésére más településről 41 tanuló jár be, részben tömegközlekedési eszközök igénybe vételével, részben a szülőkkel együtt kocsival jönnek iskolába. Az iskola 7. évfolyamán párhuzamosan három, 8. évfolyamán párhuzamosan két osztály működik, ezek közül mindegyik osztály emelt tantervű képzésben vesz részt (természettudományos, matematika, német és angol nyelvi) tehát felmenő rendszerben párhuzamosan kettő, illetve a 2007/2008-as tanévtől a 7. évfolyamtól kezdve párhuzamosan három osztályban folyik 6 évfolyamos gimnáziumi képzés. A hat évfolyamos képzésben részesülő osztályokhoz kapcsolódik egy négy évfolyamos képzésben foglalkoztatott osztály, melynek fele hagyományos tantervű fele pedig német nemzetiségi csoport, tehát összesen 20 tanulócsoportban folyik az oktatás. A német nemzetiségi oktatással kapcsolatos pedagógiai elveket a módosított pedagógia program tartalmazza. Gimnáziumunk szakos ellátottsága megfelelő.

 

Gimnáziumunk 1 egyéni fejlesztő teremmel, 1 orvosi szobával, 2 számítástechnikai szaktanteremmel, és 1 tornateremmel rendelkezik. A legalább P4-es diák-számítógépek száma 20, amelyek közül mindegyik rendelkezik internet hozzáféréssel. Az iskolaépület az elmúlt években több komolyabb felújításon esett át, viszont az akadálymentesítés nincs megoldva. Az oktatás infrastrukturális feltételei megfelelőek, így az intézményen belül kiegyenlítetten biztosítottak az oktatás feltételei. Középtávon megoldandó feladat az épület teljes akadálymentesítése, a szaktantermek és a bútorzat fokozatos megújítása.

 

Gimnáziumunk továbbtanulási mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza

 

Időszak

FELVÉTELI ARÁNY (F/L)

1997/2002

75,9

1998/2003

78,56

1999/2004

79,3

2000/2005

82,5

2001/2006

81,4

 

A kompetenciamérések vizsgálata során kitűnik, hogy gimnáziumunk teljesítménye mind a szövegértés, mind a matematikai-logikai gondolkodás terén kimagasló eredményeket mutat. Az adatokból egyértelműen levonható következtetés az is, hogy tanulóink a kétévenként egymást követő méréseken mindig kiválóan teljesítenek, így az iskola által alkalmazott sikeres készségfejlesztő tevékenységet a mérések eredményei visszaigazolják. Az országos átlag feletti teljesítés mértéke mind a szövegértés, mind a matematikai-logikai gondolkodás terén megközelíti átlagosan (6., 8., 10. évfolyamot is számolva) a 130 pontot (az átlaghoz mérve kb. 25%-os felülteljesítés). Megállapítható a kompetenciamérések és a felvételi adatok alapján, hogy a gimnáziumban folytatott oktatási gyakorlat eredményes. Az adatok alapján elmondható, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres a tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a következő iskolatípusba való lépésre.

A kerület többi iskolájával összehasonlítva a hozzáadott érték- mutatók is pozitívak. Az elvárható érték átlagait a 9. osztályosok körében végzett felmérések alapján a szülők iskolázottsága, munkanélküliségi aránya és a nevelési segélyben részesülők aránya határozza meg, amit az alábbi táblázat tartalmaz:

 

Időszak

Szülők iskolaévei

Munkanélküliek aránya

Nevelési segély

1999-2003

15,43

4,72

 

2000-2004

15,89

3,6

11,68

2001-2005

15,9

4,3

12,5

2002-2006

15,89

5,70

15,65

 

A fenti táblázat alapján számolt elvárt továbbtanulási értéktő való eltérést szemlélteti az alábbi táblázat, a kerület hasonló intézményeivel való összehasonlításban. (Az értékek azt jelentik, hogy a 9. osztályos szociokulturális felmérés bemeneti adatai alapján számolt elvárt felsőoktatási felvételi arányhoz képest az adott intézmény milyen felvételi arányt teljesített) 

 

Középiskola neve

2001-2004

2002–2006

Alternatív G.

-16,07

-19,91

Árpád G.

3,19

7

Kőrösi G.

-22,67

-22,24

Krúdy Gy. G.

-11,67

-16,44

Mustármag  G.

-26,18

-18,89

Óbudai G.

4,55

5,61

Kerék Ált. Isk. és G.

-41,59

-23,61

Veres P. G.

0,53

-32,25

Zsigmond Líceum

-21,15

-0,21

Mint az az alábbi grafikonon is látható, iskolánk esetében az elvárt értéktől való eltérés több mint 6 év átlagában számolva pozitív, sőt emelkedő tendenciát mutat. Mindez azt igazolja, hogy iskolánk jó úton halad a hátrányos szociális helyzetű tanulóink segítésében.

 

 

Az iskola a természettudományos és humán tárgyakhoz, valamint a szabadidős tevékenységhez kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások terén különleges hagyományokkal rendelkezik. A tanórán kívüli foglalkozások körében említésre méltóak a környezettudatosságot erősítő iskolán kívüli programok, a sportfoglalkozások, az irodalmi színpad, a filmklub, a sakk és társasjáték szakkör, versenyfelkészítő és irodalmi szakkörök, valamint a külföldi csereprogramok.

 

Az intézmény eljárásrendet alkalmaz a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése céljából. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök jelzése és saját információgyűjtése alapján személyesen megkeresi az adatot nem szolgáltató, de vélhetően hátrányos szociális helyzetben lévő tanulók szüleit, és felhívja figyelmüket a kérhető támogatásokra és igénybe vehető szolgáltatásokra. A Diákszociális Alap működtetése alkalmas az esélykülönbségek mérséklésére, az Árpád Gimnázium” Alapítvány egyik, alapító okiratában rögzített célja pedig, hogy segítse a tehetséges és szorgalmas, ám hátrányos helyzetű tanulókat. A tanulói kezdeményezésre született Egymásért” Alapítvány az egészségkárosodást szenvedett, illetve a tartósan beteg diákok segítését tűzte ki célul. Az érintett tanulók pályázat útján jutnak támogatáshoz, a pályázati lehetőségről évente két alkalommal az osztályfőnökök informálják a tanulókat, illetve gyakran maguk az osztályfőnökök nyújtanak be tanulóik nevében támogatási kérelmet az Alapítványhoz. Megállapítható, hogy az átlagosnál szélesebb körű az a támogatási lehetőség, amit az intézmény a rászorult tanulóinak biztosít segítség céljából.

 

Az Árpád Gimnázium pedagógiai munkáját egy pszichológus segíti. A két halmozottan hátrányos helyzetű gyermek a többi tanulóval közösen vesz részt az iskolai nevelésben, oktatásban, ezért oktatásuk integrált kereteken belül valósul meg. Enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve súlyos tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermek nincsen az intézményben. A kisebb tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, a határon túlról érkezett magyar származású, a nem magyar anyanyelvű tanulók számára korrepetálást, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk (pl. helyesírás szakkör). Az intézmény rendelkezik egyéni fejlesztő szobával. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben adottak.

 

Az intézmény pedagógusai között családterapeuta végzettségű kolléga is van, ketten járnak az Apor Vilmos Főiskola szociálpedagógia szakára. Pedagógusaink az alábbi, a hatékony nevelést segítő továbbképzéseken, illetve tréningeken vettek részt az elmúlt tervezési időszakban:

 Az intézmény Pedagógiai Programjának és Minőségirányítási Programjának megfelelően az osztályfőnök a szaktanárok, a gyermekvédelmi felelős és az iskolapszichológus együttműködésével nyújt segítséget a beilleszkedési zavarok és a tanulási nehézségek kezelésére. A tanulási nehézségek leküzdése, illetve a részképesség-zavarok kiszűrése érdekében szükséges figyelmet fordítanunk lehetőleg egy magyar szakos (diszlexia a leggyakoribb részképesség-zavar) kolléga célirányos továbbképzésen való részvételére.

 

Az iskolát 1902-ben alapították és a több évtizedes al- és társbérletek után 2005-ben kapta vissza a teljes Nagyszombat utcai épületet. Fokozatosan alakult ki a képzési rendszer jelenlegi arculata, amelynek harmadik éve része a német nemzetiségi oktatás. Az iskola szolgáltatásait igénybe vevő szülők és a diákok igényeinek megfelelően előtérbe kerültek a reáltárgyak, az informatika- és nyelvoktatás, valamint a meghatározó lett a hat évfolyamos képzés. Az intézmény minőségirányítási programjának megfelelően a tanulási problémák hatékony javítása érdekében az egyéni bánásmódot igénylő tanulók munkáját a szaktanárok és az osztályfőnökök folyamatosan figyelik, a szülőket értesítik a gyermekvédelmi felelős és az iskolapszichológus segítségével. A tehetséges tanulók tevékenységét elsősorban szakkörök, csoportbontások keretében szervezzük meg. A tehetséggondozás rendkívül sikeresen zajlik hála a tanárok magas felkészültségének és a tanulók motiváltságának. A tehetséggondozó tevékenység dominanciája a beiskolázási adottságok miatt egyértelmű. A tehetséges tanulók fejlesztése érdekében változatos és korszerű tanítási módszereket alkalmazunk Az oktatás központi célja, hogy a tanulók a megszerzett ismereteket alkalmazni is tudják, másrészt a tanítási órák nevelési szintérként is működjenek. A továbbtanulásra célirányosan a fakultációk, csoportbontások és az egyéni foglalkozások alkalmazásával készítjük fel tanulóinkat.

 

Kiemelt figyelemmel kísérjük a szociálisan hátrányos helyzetben élő tehetséges tanulóink előmenetelét. Sok a három-vagy többgyermekes családban élő gyermek, ahol a családnak még egy-egy sport-vagy tanulmányi verseny nevezési díjának kifizetése is gondot jelent. Az osztályfőnökök vagy a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős jelzése alapján ezekben az esetekben az „Árpád Alapítvány” vállalja a nevezési díj, esetleg utazási költségek finanszírozását.

 

Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a Védőnői szolgálattal, a Családsegítővel és a Gyermekjóléti szolgálattal. A Német Kisebbségi Önkormányzattal az iskola napi kapcsolatban áll, némettanáraink rendszeresen részt vesznek a meghirdetett továbbképzéseken, diákjaink a kerület és a környező községek német nemzetiségi rendezvényeinek aktív résztvevői.

 

Az iskolának szakképzett gyógytestnevelő tanára van, így a 2007-2008-as tanévtől kezdődően intézményen belül oldjuk meg a gyógytestnevelés foglalkozások szervezését. A testnevelők a védőnővel és iskolaorvossal szoros együttműködésben kiszűrik azokat a tanulókat, akik tartásjavító tornára szorulnak, és a velük való foglalkozást is házon belül oldjuk meg.

 

A délelőtti és a délutáni foglalkozások közötti idő kulturált eltöltésére teremt lehetőséget az iskolai könyvtár. Felszereltsége, nyitvatartási ideje egyaránt lehetővé teszi a tanórai felkészülést, a kutatómunkát, a pihentető olvasást. Ez a lehetőség különösen hasznos az iskolától távol lakó gyerekeknek.

 

A Program célja

 

A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy biztosítsuk  a szolgáltatásainkhoz való egyenlő hozzáférést, és hangsúlyt helyezzünk az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására.

 

Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk minden téren a szülőkkel, a segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való együttműködésre. (a beiratkozásnál, a felvételinél, az oktató – nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés és büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, a pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban).

 

Tekintettel az alábbiakra :

„Mivel a kerületben viszonylag kevés azon szülők száma, akik a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma sem túl magas.” (Idézet a települési közoktatási esélyegyenlőségi programból (21. oldal) az intézményi esélyegyenlőségi program fő célja az, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mellett az összes szociálisan veszélyeztetett tanulónk (hátrányos helyzetű, tartósan beteg, csonka családban élő, nehéz anyagi helyzetben lévő többgyermekes családban élő stb.) esélyegyenlőségét biztosítsuk, és hátrányos helyzetét enyhítsük. Külön figyelmet kell fordítania a hátrányos helyzetű gyermekek tehetségének kibontakoztatását és gondozását célzó tevékenységek erősítésére.

 

 

Kötelezettségek és felelősség

 

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk, az iskolában pedig a titkárságon és a könyvtárban 1-1 példányt mindenki számára nyomtatott formában hozzáférhetővé teszünk.

 

Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

 

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

 

 

Akcióterv

 

Azonnali beavatkozást igényel minden olyan folyamat

 

    Akcióterv ütemezése

 

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

 

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intéz-kedés felelőse

Az intéz- kedés megvaló-sításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Az épület állagmegóvására fokozatosan ügyelni szükséges.

Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára.

Rendszeres állagmegóvási munkálatok elvégzése.

Fenntartó

Folyamatos

Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára

Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára

Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára

Nincs együttműködés (a németen kívül) a településen működő kisebbségi önkormányzatokkal.

Az intézmény ismertesse meg programját helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

Kapcsolat kiépítése és fenntartása a helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

Az intézmény vezetője.

Folyamatos

Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal

Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal

Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal

Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a pedagógusok vegyenek részt a hatékony együttneveléssel, a differenciált tanulásszervezéssel és a kooperatív tanulással foglalkozó pedagógus továbbképzésen.

Több olyan pedagógusra van szükség az intézményben, aki a felsorolt módszereket ismeri és alkalmazza

Folyamatosan biztosítani kell az intézményben dolgozó pedagógusok továbbképzését az érintett tárgykörben.

Az intézmény vezetője.

Folyamatos

A nevelőtestületből legalább 1 pedagógus végezze el a szociálpedagógus képzést

A nevelőtestületből legalább 2 pedagógus végezze el a szociálpedagógus képzést

A nevelőtestületből legalább 1 pedagógus végezzen el pedagógus-továbbképzést a hatékony együttnevelés tárgykörében.

Kiemelten hangsúlyt kell helyezni a tanulási nehézségekkel küzdő illetve a részképesség-zavarokkal rendelkező tanulók kiszűrésére

Több olyan pedagógusra van szükség az intézményben, aki képes a tanulókat kiszűrni

Folyamatosan biztosítani kell az intézményben dolgozó pedagógusok továbbképzését az érintett tárgykörben.

Az intézmény vezetője

Folyamatos

A nevelőtestületből legalább 1 (lehetőleg) magyar szakos pedagógus végezzen el a érintett tárgykörben hirdetett képzést, vagy tréninget

A nevelőtestületből legalább 2 (lehetőleg) magyar szakos pedagógus végezzen el a érintett tárgykörben hirdetett képzést, vagy tréninget

A továbbképzéseket elvégzett kollégák osszák meg tapasztalataikat a munkaközösségek (magyar idegen nyelvi, és osztályfőnöki) többi tagjával, és a tapasztalatcserét dokumentálják.

A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani arra, hogy a korábbinál jelentősebb számban vegyenek részt projektpedagógiával foglalkozó pedagógus továbbképzésen.

Több olyan pedagógusra van szükség az intézményben, amely projektpedagógia módszereivel magas fokon rendelkezik.

Folyamatosan biztosítani kell az intézményben dolgozó pedagógusok továbbképzését az érintett tárgykörben.

Az intézmény vezetője.

Folyamatos

A nevelőtestületből legalább 1 pedagógus vegyen részt projektpedagógiával foglalkozó továbbképzésen

A nevelőtestületből legalább 2 pedagógus vegyen részt projektpedagógiával foglalkozó továbbképzésen

A nevelőtestületből legalább 3 pedagógus vegyen részt projektpedagógiával foglalkozó továbbképzésen

Az iskola pedagógiai dokumentumaiban nem mindenhol jelenik meg a nemzetiségi oktatás célja, feladatrendszere.

Az intézmény világos, átlátható célokat fogalmazzon meg a nemzetiségi oktatással kapcsolatos tevékenysége érdekében.

Az iskola minden pedagógiai dokumentumában jelenjen meg a nemzetiségi oktatás célja, feladat-rendszere.

Az intézmény vezetője.

2008. február 15.

A következő tanévi beiskolázás szempontjából fontos dátumra az iskola pótolja a pedagógiai dokumentumaiban a nemzetiségi oktatással kapcsolatos hiányosságokat.

A nemzetiségi oktatással kapcsolatos célok, feladatok folyamatos frissítése a pedagógiai dokumentumokban.

A nemzetiségi oktatással kapcsolatos célok, feladatok folyamatos frissítése a pedagógiai dokumentumok-ban.

 

 

Megvalósítás

Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását.

Az intézmény folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.

 

Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából.

 

Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra.

 

Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában.

 

Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja.

 

Az intézmény az eddigi szokásoknak megfelelően befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet rendszeresen vizsgálat alá vesz.

 

Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a Pedagógiai Programba és az Intézményi Minőségirányítási Programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések.

 

Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat a stratégiai programjaiba és a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programjába.

 

Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére.

                                                                                                                      

Monitoring és nyilvánosság

Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában, valamint dokumentálja a jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre.

Az intézmény éves beszámolójában – fenntartója felé – biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik.

 

Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei:

 

A nyilvánosság biztosítása:

 

A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját a helyi önkormányzat újságjában, a teljes jelentést, valamint jelen programot elektronikus formában az önkormányzat honlapján teszi. közzé. A monitoring jelentésnek, illetve összefoglaló ismertetésének helyi újságban és interneten való közzétételével kapcsolatos felelősség a fenntartót terheli.

 

Az intézmény az éves monitoring jelentést honlapján közzéteszi, és 1-1 példányban a titkárságon és a könyvtárban mindenki számára hozzáférhetővé teszi.

 

Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartói adat- és információkezelésért a fenntartó felel.

 

Konzultáció és visszacsatolás

A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a fenntartóval, a tanulókkal, a szüleikkel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el.

 

Szankcionálás

Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni.

A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el.

 

 

Budapest, 2007. december 12.

 

 

Karádi Magdolna

       igazgató